EVS Svédországban – Élménybeszámoló

Zorka 1 hónapja a svéd erdő közepén

Mikor először olvastam a programról, elképzelhetetlenül lelkes voltam , viszont egy picit aggódtam is, hogy hogyan fogok teljesíteni. Szerencsére ahogy megérkeztem, ezek a kétségek szertefoszlottak, olyan szuper csapattal találkoztam. Találkoztam Esztivel, aki töltött már itt EVS-t, és mentorként mindenkinek ott volt, hogy segítsen és otthonosabbá tette számunkra az első, még talán kicsit tétovább hetet. Sebastiant, a farm vezetőjét, a rövid- és hosszú távú EVS-eseket beleszámolva általában 14-en voltunk, összesen 10 nemzetiség, de az 5 hetes program alatt nagyon sok új emberrel és színes egyéniséggel ismerkedtünk meg, és gyorsan mindenkivel úgy éreztük, mintha már rég óta ismernénk egymást.

A munkánk a farmon változatos volt, beszedtük a nyári gyümölcs és bogyótermést, előkészítettük a téli pihenésre a földet, ahová a következő csapat majd ültetni fog, rendbe tettük a fákat, gombaszedő túrára mentünk, csónakba szálltunk és algát szedtünk hogy táplálja a földet, tanultunk a gyógynövények hatásairól, sok sétát tettünk az erdőben és gyakoroltuk a tájékozódást. A mi fő projectünk a vikingház falainak építése volt agyagból amit mi készítettünk, és rönkökből. Jó belegondolni, hogy ha kész lesz, majd egy maradandó emlék és egy új ház lesz az önkénteseknek és vendégeknek ahol alhatnak.

Pati, a farm jó boszorkánya nagyon sok tréninget tartott nekünk, ahol. Tanultunk az öko-falvakról, közösségépítésről avagy Dragon-dreamingről, ikigai-ról, permakultúráról, rugalmasságról,  újrahasznosításról, az erőszakmentes kommunikációról, és további önkéntes-lehetőségekről. Terveztünk, hogy hogy szeretnénk változtatni az életünkön, mikor hazamegyünk. Naponta voltak hosszú meetingek, amikor „csak” őszintén beszélgettünk és jobban megismertük egymást és – ami a legjobban meglepett, saját magunkat.

 

Mindemellett volt sok időnk, amit mi dönthettünk el, mire használunk fel. Hosszú sétákat tettünk, felderítettük akörnyéket együtt, párosban, kutyával vagy egyedül. Kenuval meglátogattuk és megkerültük Kalvön szigetét, és a szabadban aludtunk egy kifeszített ponyva alatt. Úsztunk a 15 fokos tengerben, tüzet raktunk és jameltünk, pizza-estet tartottunk, táncoltunk és énekeltünk a tavernában, szaunáztunk majd beleugrottunk a kis kerti tavacskába, kövekre írtuk a félelmeinket és ledobtuk őket egy szikla tetejéről, filmeket néztünk, kipróbáltuk milyen a LARP egy chamber LARP keretében, titkos kakaó-klubot alapítottunk. A közös együttélés maga is egy élmény volt, együtt takarítottunk, élveztük az ételeket – a frissen sült kenyeret vajjal szerintem senki sem felejti el.

Persze megvoltak a magunk konfliktusai, de legtöbbször mindig megbeszéltük és lezártuk őket, és a végére egy igazi csapat lettünk ezeknek az élményekhez köszönthetően. Hiszem, hogy igazi bartáságok is születtek, amik még sokáig megmaradnak. Páran már fel is vetették egy közös síelés ötletét Ukrajnában, és persze mindenki szeretne újra találkozni a jövőben. A farm pár hét alatt egy új otthonunkká vált, amit hazaérkezésünk után azonnal hiányoltunk. A közösség, és az egyszerű élet mindenkit elvarázsolt, és arra ösztönzött, hogy az otthoni életünket is megváltoztassuk egy jobb irány felé.

Mindannyiran reméljük, hogy majd újra találkozunk a farmon. És ismerve egymást, szerintem ez egyáltalán nem lehetetlen 🙂

Ha kedvet kaptál, jelentkezz a Hastekäsen Gård 2019 májusi 1 hónapos, vagy jövő évi hosszú távú, 6-9 hónapos programjára! A felhívásunkat itt találod.
Jelentkezés: angol nylevű önéletrajzzal és motivációs levéllel az -on.