Oroszországi önkéntesség első napjai

2015.03.08.

Dani beszámolója Szamarából, Oroszországból:

Magyarországtól több mint 3000km-re, az oroszországi Szamarában végzek önkéntes munkát kiutazásomtól számítva 6 hónapig. Február közepén érkeztem és alig telt el két hét, de máris rengeteg élménnyel gazdagodtam.

DSCF4837

A projekt keretén belül fizikálisan és mentálisan sérült gyerekeknek, fiataloknak segítek mindennapi teendőjükkel. Lelkileg nagyon megviselő és talán ez sokakat eltántorítana az egésztől, ijesztő lehet első hallásra. Elő pár napban nekem is nagyon nehéz volt, de ahogy telnek a napok, a hetek egyre inkább hozzászokok és azt hiszem közben kezdem átértékelni a saját életemet.

Nagyon semmi adminisztrációs nehézségem nem volt itt az első napokban. Nagyon köszönöm az Útilapu hálózatnak, tényleg minden gördülékenyen zajlott. Kint is hamar lett szállásom. Egy orosz lánnyal lakom együtt, akivel rengeteget tudom gyakorolni az oroszt. Én azt javaslom mindenkinek, hogy próbáljon magának kiharcolni valami orosz családot, csak így lehet igazán fejlődni az orosz nyelvben. A legtöbb önkéntes albérletben lakik. Franciák franciákkal, németek németekkel…én ezt nagyon nem javaslom.

Szamara érdekes város, érdekes emberekkel. Elsőre talán ridegnek tűnhet minden, de aztán rájön az ember, hogy talán nyers az oroszok modora, de egy kis ismerkedés után rendkívül segítőkészek. Főleg, mikor elmeséled, hogy önkéntesként dolgozol Szamarában. Sajnos az egészségügy nagyon rosszul működik… ha esetleg valamilyen különleges betegségben szenved valaki, legközelebb Moszkvában vagy Szentpéterváron van rá esély, hogy kezeljék. Ezt egy tatár férfitől tudom, akinek az autista gyermekével nagyon nehéz dolga van.

DSCF4841

A Volga partja gyönyörű! Hihetetlen milyen hatalmas, milyen távolságok vannak. Farsang [Mászlenyica] alkalmából elutaztunk egy szomszéd faluba, ahol nagyon jól éreztem magam. Légtalpas hajóval keltünk át a Volga jegén, utána pedig a helyi taxi szolgáltatást próbáltuk ki. Hatalmas élmény volt a kátyús, jeges úton döcögni egy fehér Lada Szamarában. Hihetetlen. Hozzáfűzném, hogy érdemes megkérdezni őket, van-e szamagonkájuk (házi vodkájuk) eladó. Nekünk sikerült venni, ha már Oroszországban vagyunk, ezt is ki kell próbálni.

A falu mellett összetalálkoztunk néhány bringás túrázóval, akikhez csatlakozva egy kellemes délutánt töltöttünk el a falu határában. Csapatépítő játékokat játszottunk, palacsintát ettünk, közben egy fura férfi beszámolóját hallgattam arról, hogy ha a varjak alacsonyan szállnak, közeleg a tavasz. Hát most már valóban melegszik az idő, -10 és -5 fok körül mozog a hőmérő higanyszála.

Estére egyébként meghívtak magukhoz teázni, meg kalácsot enni. Beszélgettünk, gitároztunk magyar és orosz népdalokat énekeltünk! 🙂 Hatalmas élmény volt. Ott ültem abban az eredeti orosz falusi faházban és magyar népdalt énekeltem!

DSCF4806

Összefoglalva, Igazából itt tőled függ minden. Mennyire használod ki az itt töltött időt. Nyitottnak kell lenni mindenre. Szamara érdekes, de őszintén szólva annyira nem szép. Viszont a hangulata, a vidék, a környező hegyekben hatalmasakat lehet kirándulni. Sípálya is van, ahova a helyi marsrutka visz ki. A magyarországi Eplényi pályához hasonlít.

A buszról írnék egy keveset. A marsrutka a helyi járat. Általában üzbég, kazah bevándorlók magán vállalkozása. Kis mikrobuszokkal közlekednek, összesen 20 rubel, durván 80 Forint egy jegy. Menetrend nincs, vagy jön a busz vagy nem. 🙂 Mikor beszállsz a buszba, a sofőrülés mellé le van terítve egy szőnyeg, ahova letérdelve tudsz a sofőrrel kommunikálni. Így tudsz fizetni. Ha pedig le akarsz szállni, oda kell kiabálnod neki, hogy álljon meg a következő megállónál. Hihetetlen!

Hétvégén Ufába utazunk 3 napra. Mivel nőnap lesz vasárnap, hétfő szabadnap. Minden ünnep után ez van… ez nekem nagyon tetszik! Kinek ne tetszene. Nem szeretnek dolgozni! 😀 Ma délután pedig koncertet adok az iskolában, megtanultam gitáron a Милая Моя című dalt, amit nőnap alkalmából fogok eljátszani. Remélem jól fog sikerülni. 🙂