Önkéntesként az Egyesült Államokban – 7. rész

2016.02.29.

2Sziasztok!

Véget ért az USA – ban töltött önkéntes szolgálatom, már Magyarországról írom nektek az utolsó beszámolót, mely az amerikai kultúrához kapcsolódik, ezt pedig ünnepeiken keresztül szeretném bemutatni. Amellett, hogy ugyanúgy megtartják a vallási ünnepeket (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Mindenszentek stb.) vannak csupán rájuk jellemző jeles napok, hagyományok is.

Január 1 – Újév

Január 18. Martin Luther King napja
Dr. Martin Luther King fekete bőrű baptista lelkész volt (1929-1968), aki Montgomeryben, Alabama államban teljesített szolgálatot. Ekkor a fekete bőrű amerikaiak csak másodrendű állampolgároknak számítottak. A lelkészt Mahátma Gandhi „békés harca” inspirálta, ő is ezáltal próbált egyenlő jogokat kivívni minden amerikai polgárnak. A nyilvánosság akkor ismerte meg a nevét, amikor egy Rosa Parks nevű fekete nőt letartóztattak, amiért nem adta át ülőhelyét egy fehér utasnak a buszon. Martin Luther King bojkottot indított, melynek következtében a fekete állampolgárok inkább gyalogoltak, mintsem buszra szálljanak. Végül a bíróság igazat adott nekik. A békét és egyenlőséget hirdető lelkész még számos hasonló sikert ért el, közben több merényletet is elkövettek ellene, végül 1968-ban egy fehér férfi lelőtte, és meghalt. „Van egy álmom” kezdetű híres beszéde tananyag az amerikai iskolákban.

Február 14. – Valentin nap
Angolszász országokból elterjedt ünnep, mely eredetileg egy XIV. században élt keresztény püspök nevéhez fűződik, aki szívén viselte a szerelmesek sorsát, és olyanokat is összeadott, akiknek családja vagy hivatala ezt nem engedte volna, majd kertje virágaival ajándékozta meg őket. A püspök vértanú halálának napja világszerte a szerelmesek ünnepévé, ő maga pedig a jegyesek és friss házasok védőszentjévé vált.

Február 15 – Elnökök napja

Március 17 – Szent Patrik napja
Nem hivatalos, ám népszerű, Írországból származó ünnep. Szent Patrik életéről keveset tudunk, kb. az V. században élt, keresztény püspök volt. A hiedelmek szerint megvéd a kígyóktól. Halálának napján mindenki zöldbe öltözik, gyakran tartanak mulatságokat, többnyire ír népzenével és egyéb ír hagyományokkal egybekötve.

Május 2. vasárnapja – Anyák napja
Ez az ünnep amerikai eredetű, innen terjedt el Európában is, de mindenhol más napon tartják. Kezdeményezője Anna Jarvis volt, aki elérte, hogy ünneppé nyilvánítsák édesanyja halálának napját, mely 1914.-ben éppen május 2. vasárnapjára esett.

Május 30. – Az emlékezés napja
A háborúkban (I., II, világháborúban, valamint Vietnamnál) elesett katonákra emlékeznek ekkor. A még élő veteránok gyakran tartanak előadást nyilvános helyeken, ahol elmesélik emlékeiket, így biztosítva, hogy azok fennmaradjanak, remélve, hogy ezzel eltérítik a fiatalabb nemzedékeket egy újabb háborútól, és hangsúlyozzák a béke fontosságát.

Június 3. vasárnapja- Apák napja
Kezdeményezője Sonora Smart Dodd volt 1910-ben, akinek édesapja amellett, hogy háborús veterán volt, egyedül nevelte fel 6 gyermekét. Mára ez az ünnep már Európában is egyre elterjedtebb.

Július 4. – A függetlenség napja
Az Egyesült Államoknak a Brit Birodalomtól való függetlenné válására emlékeznek ekkor, azelőtt ugyanis a kontinens brit gyarmat volt. Ez a legnagyobb nemzeti ünnepük, olyan, mint nálunk augusztus 20., tűzijátékokkal, felvonulásokkal és mindennel, ami kifejezi nemzeti büszkeségüket. Ez egyébként a hétköznapjaikat is meghatározza: az amerikai zászló nem csak középületeken, de magánházakon, sőt még temetőkben, sírokon is megtalálható.

Szeptember 5. – A munka ünnepe
Ez nálunk május 1.-nek felel meg.

Október 10. Kolumbusz napja
Amerika felfedezését ünneplik ezen a napon és azt, hogy a kontinens megnyílt Európa előtt, azonban az amerikaiak vegyes érzelmeket táplálnak ezzel kapcsolatban. Egyfelől tisztelik Kolumbusz vakmerő bátorságát (a gyermekek szívesen rendeznek papírhajó versenyt és képzelik magukat felfedezőnek), másfelől viszont sokan szégyellik azt, ahogyan őseik bántak az amerikai őslakosokkal, s annak ellenére, hogy ők jó szívvel fogadták őket, sokukat megölték, elvették földjeiket, a megmaradtakat pedig rezervátumokba kényszerítették, terméketlen földekre, ahol éppen csak éltben maradtak. Leszármazottaik többnyire ma is ott élnek, mert így nem kell fizetniük a földek használatáért, és sokan inkább maradnak az övéikkel szegénységben és követik hagyományaikat, mintsem beolvadjanak a fehérek közé. Mindazonáltal az USA nem kötelezi őket, hogy ott maradjanak, szabadon dönthetnek arról, hol és hogyan kívánnak élni, akárcsak a többi állampolgár.

Október 31. – Halloween hallo
Kelta eredetű ünnep, naptáruk szerint ezzel ért véget az óesztendő, és az év során elhunytak lelkei ekkor vándoroltak az alvilágba, ezért az élők ételáldozatot helyeztek el számukra, és tüzeket gyújtottak, hogy ne tévedjenek el útjukon. Az ijesztő jelmezek felöltése később alakult ki, a gonosz lelkek elriasztására. Mára már egészen másról szól: az emberek jelmezeket öltenek, mint nálunk farsangon, és töklámpásokat faragnak. Népszerű még a „Csokit vagy csalunk” szokása, amely arról szól, hogy a gyermekek csoportokban, házról házra járnak és édességet kérnek az ott lakóktól, ha pedig nem kapnak, azt valamilyen csínnyel torolják meg.

halloween 1November 11. – Veteránok napja
Hasonló az Emlékezés napjához, azzal a különbséggel, hogy ekkor a háborúk túlélőiről emlékeznek meg.

November utolsó csütörtöke – Hálaadás napja
A XVI. században keletkezett ünnep. Ekkor európai telepesek egy csoportja kivándorolt Amerikába, hogy ott új életet kezdjen, később megalapították a puritán vallást, mely a kereszténység gyökereihez kívánt visszatérni, követői szigorú előírások szerint éltek. Nem értettek azonban a gazdálkodáshoz, hiszen a szokványos növények helyett ismeretlenekkel találkoztak (kukorica, burgonya), így nem volt elég élelmük, legyengültek és sokan meghaltak, főleg télen. Ezt látva az őslakosok, akit ők indiánoknak hívtak (mivel Kolumbusz először azt hitte, Indiát találta meg) vacsorára hívták őket és felajánlották nekik, hogy megtanítják őket gazdálkodni, cserébe a békés együttélésért. Ez volt az első Hálaadás. Ezen a napon a családok összegyűlnek, hogy együtt fogyasszák el a hagyományos vacsorát (töltött pulyka, tört burgonya, áfonyaszósz, almás és tökös lepény), és ezenkívül ki mit szeret. A pulyka töltelékének receptje családonként eltérő és titkos. Ők inkább ekkor jótékonykodnak, mint Karácsonykor. Vacsora közben mindenki elmondja, miért hálás abban az évben.

karácsonyKarácsony – December 25.
Ők nem Szentestén, hanem Karácsony első napjának reggelén bontják ki az ajándékokat, ezeket a Mikulás hozza előző éjjel, ám csizma helyett az erre a célra kitett hatalmas harisnyákba teszi őket, ha pedig ezek már megteltek, akkor a karácsonyfa köré.

Ez volt tehát, mint említettem, az utolsó híradás, remélem, ti is annyira élvezitek majd az olvasását, mint én az ott töltött időt.

 

Tetszett a beszámoló? Olvasd el Szilvi korábbi bejegyzését is!